6. r�sz Ismeretlen �rz�sek Yumina hirtelen felriadt �lm�b�l. S�t�t volt m�g, k�rben�zett de a t�bbiek m�lyen aludtak. �gy d�nt�tt. Hogy s�t�l egyet a k�rny�ken. A k�zelben volt egy patak, elment oda �s le�lt a partj�ra. A vizet k�mlelte mik�zben valaki a h�ta m�g� l�pett. - Mi�rt nem alszol? – fagyos fuvallatk�nt �rte a meleg ny�ri est�n a hang. Megfordult �s Sesshoumaru �llt m�g�tte. - Azt hittem, hogy elment�l. Mi�rt maradt�l? - Nem tudom. – Sesshoumaru m�g mag�nak sem akarta beismerni de az elm�lt egy h�napban megszokta, hogy Yumina mellette van. Ha a k�zel�ben volt a szokottabbn�l is nyugodtabbnak �rezte mag�t. Tal�n az�rt mert tudta, hogy ha kell megtudja v�deni mag�t �s Rint is. Eddig csak az�rt akarta, hogy a l�ny vel�k tartson, hogyha � egy d�monnal harcol, legyen valaki, aki tud vigy�zni Rinre nem �gy, mint Yaken. De most nem tal�lt r� magyar�zatot, hogy mi�rt maradt. - „Tal�n kezdek �n is abba hib�ba esni, mint az ap�m??” – gondolta de r�gt�n el is hessegette ezt a gondolatot. – „Nem az nem lehet!” - Tudod – sz�lalt meg egy kisid� m�lva Yumina – m�r egy ideje veletek vagyok de m�g soha sem besz�lt�l velem, szinte nem is tudok r�lad semmit. - Annyi �pp el�g amennyit tudsz. - Nekem nem. Szeretn�m tudni, hogy mi�rt vagy ennyire ellens�ges Inuyash�val? L�ttam, hogy n�ztetek egym�sra. - Inuyasha egy korcs. - Mi k�z�d van neked egy�ltal�n Inuyash�hoz? - � az �cs�m. - Az �cs�d? – d�bbent le Yumina. – De akkor mi�rt ut�lod ennyire? �s mi�rt mondod r�la, hogy korcs? - Ap�m beleszeretett egy haland� asszonyba, �s a miatt a n� miatt �s a fia miatt halt meg. - Sz�val az�rt ut�lod ennyire, mert f�lv�r? - Az�rt is. - �s m�g mi�rt? - Mert ap�m r�hagyta a kardj�t a Tessaig�t, ami az agyar�b�l k�sz�lt. - Sz�val r�viden �s t�m�ren te az�rt ut�lod, mert megsz�letett �s megkapta az �r�ks�g�t?? - Sesshoumaru nem v�laszolt. Az eg�sz besz�lget�s alatt a hangja nem t�kr�z�tt semmilyen �rzelmet de a szeme ann�l ink�bb. - Sesshoumaru. – n�ma csend, Yukina ezt �gy vette, hogy felteheti egy �jabb k�rd�s�t. - Mi�rt ut�lod ennyire a haland�kat? - Mert haland�k. – felelte egyszer�en Sesshoumaru. - �s engem is ut�lsz? - Most m�r el�g. – t�rt ki a v�lasz el�l Sesshoumaru. - Menj aludni. – Sesshoumaru ott hagyta a l�nyt. Yumina visszament �s megint elaludt. Sesshoumaru a t�bor k�zel�ben l�v� szikl�k egyik�re telepedett le �s onnan figyelte Yumin�t. Nem tudta, hogy siker�lt a l�nynak ennyi mindent kiszednie bel�le. Ha nem kap �szbe m�g a v�g�n olyat mondott volna, amit soha az �let�ben senkinek. Egy ismeretlen �rz�s ker�tette hatalm�ba, ezt csak akkor �rezte amikor �lt. Nem tudta, hogy mi v�ltotta bel�le ki ezt. - „Minek �r�l�k �n ennyire?” – k�rdezte mag�t�l. Sesshoumaru addig figyelte Yumin�t am�g a l�ny fel nem �bredt. Yumina eld�nt�tte, hogy nem fogja k�nyszer�teni Sesshoumarut, hogy maradjon az �ccse mellett, ha ennyire ut�lja. �gy b�r neh�z sz�vvel de elb�cs�ztak Kago��kt�l �s k�l�n folyatt�k �tjukat. De nem is sejtett�k, hogy ugyan arra az �sv�nyre fognak t�vedni. - L�m l�m.. – mondta Naraku miut�n Kanna t�kr�ben l�tta Yumin�t. - Az ereje m�g hasznunkra lehet. Kagura menj �s hozd ide de �lve. Neki tal�n nagyobb haszn�t veszem, mint neked. – Kagura elindult. - Ne agg�dj Naraku. Nem sok�ra nem lesz sz�ks�ged senkire. �s akkor v�gre szabad lehetek. – gondolkodott mag�ban mik�zben a toll�n a h�seink fel� tartott.