Weiss Kreuz_4.rész
abyssinian 2006.10.30. 00:25
MMi a jobb válasz! Emlékezni a fájdalomra, vagy emlék nélkül lemondani egykori önmagunkról...
MMi a jobb válasz! Emlékezni a fájdalomra, vagy emlék nélkül lemondani egykori önmagunkról...
Nem emlékszem…. Ki vagyok?? Honnan jöttem?? Kik a szüleim?? Vannak testvéreim?? Vagy egyke vagyok?? Önként dobtak el maguktól a szüleim, vagy véletlenül kerültem el messze tőlük?? Vakon miért nem emlékszem rájuk?? A gyerekkoromra?? A szüleim arcára??
Rémálmaiban látok embereket, de az arcuk helye olyan üres és fehér, mint a vászon, amit festő ecsete még nem érintett. Tudom, hogy hozzájuk tartozom de…. nem látom őket. Talán valami fájdalmas emlék nem enged emlékezni?
Nem is tudom… jobb, ha nem emlékszem a múltamra?? Jobb, ha nem emlékszem rá ki is vagyok valójában?? Csak egy név… csak egy név kísért a múltamból semmi más. De… Akkor miért vagyok itt?? Ki vagyok?? Mi értelme annak, hogy éjszakáról éjszakára gyilkoljak? Nem tudom…. Semmit sem tudok….
Más nincs is a fejemben, mint kérdések sokasága. Minden megválaszolatlan kérdés egy újabbat szül… és újabbat.
Elveszett emlékek… míg én az emlékeimért harcolok a többiek azért, hogy egyszer a bosszújuk beteljesedése után elfelejtsék a rossz emlékeket. Én nem szomjazom bosszúra…
Ez nem igaz tőlem is elvettek valakit… ő volt az egyetlen ember, akihez nem a múltam kötött, hanem a jelenem.
Egyetlen név… egyetlen hatalmas név, amelynek kiejtésekor mindenkit rettegés tölt el, aki ismeri tulajdonosát. Egy szó, aminek a hatására félelem gyúl minden jelenlévő lelkében.
Igen ilyen a hatalom… az olyan hatalom, amely a mások fölötti zsarnokságból táplálkozik, a mások, megfélemlítéséből nyer új erőt. Kizsákmányolás önös célra a jelszava. Kíméletlen, mint egy szélvihar a sivatag homokbuckái között.
Vajon visszakapom egyáltalán egyszer az emlékeimet, vagy mondjak le róluk örökre? A remény mélyen él szívemben, hogy majd valamikor emlékezni fogok azokra, akiket gyermekként szerettem, akikre felnéztem, akiknek mosolygós arcát álmaimban most fehér üresség tarkítja. Édesanyámra, Édesapámra, a testvéreimre a boldog és gondtalan gyermekévekre…
De addig is marad egy szó. Egy név, ami köt a múltamhoz, és amit nem tudok el elereszteni… Éjszakákon át rémálmaimban csak ez a név hallatszik…. Mamoru….Mamoru!!….
By. Abyssinian
|