3. r�sz Eggyel t�bb

-         Boszork�nys�g… ez tetszik nekem. – Sesshoumaru nyugodt arc�n egy mosolyf�le suhant �t. – Kell valaki, aki megv�di Rint.

-         De nagyura arra el�g va…. – kezdte Yaken de, Sesshoumaru fagyos pillant�sa bel� fojtotta a sz�t.

-         Hallgass! Ha ez a l�ny nem lenne te �s Rin m�r r�gen halottak lenn�tek. Vel�nk maradsz.

-         Azt lesheted! – mondta Yumina. – �s most mentem. M�g ezer dolgom van. Szia Rin.

-         Szia.

-         �llj csak meg haland�! Nem mondtam azt, hogy elmehetsz. Szembe mersz szeg�lni velem?

-         Igen szembe szeg�l�k veled, �s nem kell az enged�lyed! Azt csin�lok, amit akarok! – azzal sarkon fordult �s elindult vissza fele. Mivel m�r k�s�re j�rt visszament a barlangba �s onnan haza. �pp, hogy csak haza �rt valaki kopogott a szob�ja ajtaj�n.

-         Igen, tess�k.

-         Szia h�gi mi van veled? Mostan�ban ritk�n lehet t�ged l�tni.

-         ��hhh… semmi �rdekes. J�l vagyok csak egy kicsit sok a dolgom.

-         Aha. M�g mindig tanulod azt a baroms�got?

-         Az nem baroms�g, hanem boszork�nys�g!! �s m�r eg�szen j�l megy. Figyeld csak! – Yumina az egyik kez�vel az egyik k�p fel� intett, ami a szoba m�sik v�g�ben volt a kom�don. A k�p elindult lassan Yumin��k fel� de f�l �ton meg�llt �s leesett a f�ldre.

-         T�nyleg igazad van, m�r jobban megy. Most f�l m�terrel k�s�bb esett le mint a m�ltkor. – nevetett Kacumoto.

-         De h�t amott m�k�d�tt. – sz�lt Yumina.

-         Persze h�gi az �lmodban. De hol is van azaz amott?

-         H�t a k�z�….. – Yumina �szbe kapott miel�tt kimondta volna. – Nem mindegy?

-         �gy l�tom neked nem. Na akkor hol is van, azaz amott?? – Yumina tudta, hogy a b�tya addig fogja szek�lni, am�g el nem mondja neki a teljes igazs�got.

-         Na j� akkor elmondom. – sz�lalt meg egy hosszas csend ut�n.

-         Na v�gre. Akkor hol is? – Yumina vett egy m�ly leveg�t �s belekezdett.

-         A k�z�pkori jap�nban.

-         Hogy hol?? – n�zett h�ly�n a h�g�ra Kacumoto – Enn�l nagyobb h�lyes�get nem tudt�l volna kital�lni?

-         Ez nem h�lyes�g ez az igazs�g.

-         Na persze… Tudod kivel, etesd meg ezt.

-         Nem vicc!! Gyere �s megmutatom. �llj ide a t�k�r el� �s menj bele. – Kacumoto azt csin�lta amit a h�ga mondott neki �s bele�tk�z�tt a t�k�rbe.

-         Au… Te meg a marhas�gaid!

-         Jaj valamit elfelejtettem.

-         �s mit? F�l l�bon ugr�lva kell neki menni.

-         Nem te bolond ezt. – mutatott Yumina a t�k�r keret�be v�sett versik�re. Kacumoto elolvasta majd Yumin�ra n�zett.

-         �s ezzel mit kezdjek?

-         Nem hiszem el, hogy ilyen idi�ta vagy! Az els� sor „a tudatom a kulcs”. Ez mit takar?

-         Tal�n azt, hogy elhiszem, hogy tud valamit ez a t�k�r.

-         Igen te zseni.

-         „Az akaratom a c�l”. Azaz azt akarom, hogy �tengedjen.

-         Igen! v�gre meg tanult�l gondolkodni is.

-         Nagyon vicces, akkor gyere ut�nam. – Yumina l�tta, ahogy a b�tya elt�nik a t�k�rben majd � is ut�na ment. Miut�n Yumina �t�rt �rdekes l�tv�ny fogadta. A barlangban rajta �s a b�ty�n k�v�l m�g 3 szem�ly tart�zkodott. Yumina �rezte, hogy �t�leli valaki, len�zett �s Rin mosolygott vissza r�.

-         Szia Yumina, te, hogy ker�lsz ide?

-         Szia, ezt �n is k�rdezhetn�m. – Yumina f�ln�zett �s majdnem sik�tott. Sesshoumarut l�tta, aki Kacumoto a tork�n�l fogva a f�ld felett tartott.

-         Engedd el azonnal. – mondta sz�raz hangon.

-         Mi�rt engedn�m? – k�rdezte Sesshoumaru �s k�zben egyre csak a fi� arc�t n�zte, ami a f�jdalomt�l �s az oxig�n hi�nyt�l egyre ink�bb eltorzult.

-         Ha nem engeded megj�rod.

-         Fenyegetsz te l�ny?J�l van. De csak egy felt�tellel.

-         Nincs felt�tel. Engedd el!!

-         Akkor b�cs�zz el sz�pen t�le. –majd Sesshoumaru egyre jobban szor�totta Kacumoto nyak�t.

-         Ne!! Gy�zt�l… Mi lenne a felt�teled.

-         Az, hogy vel�nk j�ssz.

-         Rendben csak engedd el! – Sesshoumaru elengedte a fi� nyak�t, aki a f�ldre esett. Yumina oda futott hozz�.

-         J�l vagy?

-         Igen h�gi rendben leszek, ha ez az �r�lt elt�nik.

-         Ne s�rtegesd a nagyurat te haland�! – sz�lalt meg Yaken.

-         Nicsak egy g�r�gdinnye amire ruh�t h�ztak.

-         Te…. Mocskos kis haland�. – mondta Yaken de nagyura hangja f�lbeszak�totta.

-         Sz�val ti testv�rek vagytok. Hmm…. Ez �rdekes.

-         Mit akarsz a h�gomt�l te �llat?!

-         Ahhoz neked semmi k�z�d. – mondta a szellem majd energia ostor�val fel�j�k csapott.

-         Yumina vigy�zz!! – ord�tott Kacumoto, de miel�tt b�rmit is tehetett volna egy pajzs jelent meg k�r�l�tt�k. Kacumoto Yumin�ra n�zett aki csak mosolygott.

-         Mondtam,hogy itt nagyobb az er�m.

-         Holnap kor�n indulunk. – mondta Sesshoumaru azzal fogta mag�t �s kiment a barlangb�l.

-         T�nyleg vel�k m�sz? – fordult Kacumoto Yumina fel�.

-         Igen, meg�g�rtem. – hajtotta le a fej�t Yumina.

-         Te nem vagy norm�lis �s mi lesz ha meg�l mert olyan kedve van??!!

-         Megtudom v�deni magam.

-         J� akkor veled megyek.

-         Nem. Kell valaki, aki otthon fedez apa �s a t�bbiek el�tt.

-         De…

-         Semmi de. rajtad k�v�l senki sem tud az �tj�r�r�l.

-         J� de vigy�zz magadra.

-         Ne agg�dj vigy�zok. Hisz ismersz.

-         Pont ez�rt mondtam….

-         Vel�nk maradsz, jaj de j�!! – futott oda hozz�juk Rin.

-         Igen Rin de m�g haza kell mennem n�h�ny holmim�rt.

-         J� de siess vissza. Sesshoumaru nagy�r nem szereti, ha valaki k�sik.

-         Ok� sietek. – azzal Yumina �s Kacumoto is elt�nt arra amerr�l j�ttek. Rin csak b�mult egy ideig megk�v�lten, azt�n nyugov�ra t�rt � is �s Yaken is. Yumina otthon elkezdett �sszepakolni a t�sk�j�ba. M�r jav�ban pakolt mikor bel�pett a szob�ba Kacumoto. Yumina �pp egy vaskos r�gk�t�s� kopott k�nyvet tett be a t�sk�j�ba.

-         Az a boszis k�nyved?

-         Igen. R�m f�r m�g egy kis tanul�s, mert van, amit m�g nem tudok.

-         J�, de az a l�nyeg, hogy egyben gyere haza. – miut�n a k�t testv�r elb�cs�zott egym�st�l Yumina elindult vissza.